Látogass el nemzetközi oldalunkra
Sikeres párbeszéd és javaslatok a hazai kutyasors javítására

21 April 2010

A Mars, a felelős állattartás érdekében tett törekvéseiről jól ismert nemzetközi nagyvállalat, a tavalyi év óta Magyarországon is nagy sikerrel megrendezésre kerülő Pedigree® Örökbefogadási Kampány megálmodója, egyedi kezdeményezést tett: egy asztalhoz ültette mindazokat a hazai szakembereket, civil szervezeteket és hatóságokat, akik a felelős állattartás megoldásáért dolgoznak.  A Társadalmi Párbeszéd résztvevői  három fő területet vizsgáltak meg, s eközben mind a fő problémák, mind a megoldási javaslatok terítékre kerültek. A rendezvényen többek között Prof. Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora, Dr. Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman, és Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő is részt vettek.

 

A kerekasztal beszélgetés első részében a felelős állattartás jelenlegi helyzetét vitatták meg a résztvevők. Az állatmenhelyeken és gyepmesteri telepeken növekvő érdeklődés tapasztalható, ugyanakkor csökken az örökbefogadott kutyák száma, amely a gazdasági válság mellett az emberi felelősség növekvő szerepének is tulajdonítható. Magyarországon nincs rendezve a kedvtelésből tartott állatok helyzete: gazdasági, szabályozási, és tudati szinten van szükség minőségi változtatásra. Dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon alapítója a jelenlegi helyzetet egy többgyökerű fog problémájához hasonlította, a hasonlatban a négy gyökér – a menhelyek helyzete, a szaporodás szabályozása, a nyilvántartás és a társadalmi szemléletformálás – mind egyaránt fontos, mivel ha bármelyikkel gond van, akkor a fog szuvasodni kezd.

Az egyik legfontosabb lépés egy egységes nyilvántartási-rendszer létrehozása, mely a 2010. július elsejétől életbe lépő rendelet miatt – kutyát tulajdonosváltás estén kötelező chippel ellátni – különösen sürgető feladat. Emellett több más, felmerülő kérdésben is szükség van erőteljesebb állami szerepvállalásra, és az önkormányzatoknak az állatorvosokkal és a menhelyekkel történő szorosabb együttműködésére: ivartalanítás / szaporodás szabályozása, chipezett kutyák megfelelő regisztrációja, tenyésztők fokozott ellenőrzése, utcán pórázzal – illetve anélkül – való sétáltatás, vagy a gyepmesteri feladatok pontosítása egyaránt felmerült.

Ehhez kapcsolódóan a második témakörre átlépve az állatmenhelyek jelenlegi kritikus helyzete kapott szót, hiszen civil szervezetként nem számíthatnak állami támogatásra, ugyanakkor kizárólag adományokból nehezen tartják fenn magukat, túlzsúfoltsággal küzdenek. Javaslatként elhangzott, hogy az önkormányzatokkal való összefogás során átvehetnék a gyepmesteri telepek funkcióit, hogy bevételre is szert tehessenek, és ezzel párhuzamosan több állatot menthessenek meg. Ugyanúgy, mint az országos nyilvántartás esetében, a menhelyeknek is ki kell dolgozniuk egy egységes protokollt, illetve létrehozniuk egy központi információs bázist, ami segíthet az összefogásban és a közös fellépésben. Szükség van továbbá arra is, hogy a menhelyek önmagukat megfelelően határozzák meg, azaz akár olyan szemlélettel működjenek hatékonyan, mint egy gazdasági társaság.

A Párbeszéd utolsó témaköre az állattartási kultúra további erősítésére tett javaslatok tudati oldalról való megközelítése volt, melyben a média és az edukáció kapott kiemelt szerepet.  Dr. Temesváry Kriszta, a FÁBE  elnöke elmondta: Kidolgozott óvodaprogramjuk van, („Frakk program”, www.nemharapok.hu) amelyet nem, vagy csak nehezen tudnak eljuttatni a megfelelő helyszínekre, ugyanakkor az óvodákban és iskolákban van igény állatvédelmi oktatásra. A megjelentek egybehangzó véleménye szerint elsősorban az Oktatási Minisztérium játszik fontos szerepet abban, hogy a NAT tananyaggá tegye az állattartás felelősségének kérdését. Dr. Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár hozzáfűzte, hogy az óvodások, kisiskolások empatikus és szocializációs készségének növelése mellett az önkéntesség, az önkéntes állatvédelmi munka szerepének növelésére is szükség van, mellyel a tizenéves korosztályt lehet megcélozni.
Ugyancsak konszenzus született a média szerepére vonatkozólag, melyben általában háttérbe szorul a felelős állattartás pozitív példákon és sikertörténeteken keresztüli bemutatása a fővárosban és vidéken egyaránt, bár a vidék ebből a szempontból is rosszabb helyzetben van. Ebben a helyzetben a cél az egyes médiumokkal való hatékonyabb kapcsolatfelvétel, illetve a menhelyek és civil szervezetek részéről is tisztább és erőteljesebb kommunikációra van szükség.

A rendezvény kapcsán Ács Tamás, a Mars Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: „Különösen azért tartom sikeresnek a MARS első Társadalmi Párbeszéd rendezvényét, mert nemcsak a problémák feltérképezését értük el, hanem valós megoldási javaslatok születtek és több témában konszenzus alakult ki. Bízom benne, hogy résztvevők számára a rendezvény megfelelő kiindulási pontot biztosít a javaslatok gyakorlati megvalósításához és a Társadalmi Párbeszéd során tapasztalt összefogás és lendület a jövőben, a felelős állattartás helyzetének javításáért tett lépések során is megmarad.”



Céginformáció

Céges információk egy kattintásra.

File méret: 39,30KB

Történelmünk

Családi tűzhelytől a Világpiacig.

Nemzetközi hírek

Látogass el a mars.com-ra és nézzd meg nemzetközi híreinket.